27.5.5. Nemzeti szabályozások áttekintése

2025.10.06.
AI Biztonság Blog

Az EU AI Act árnyékában könnyű azt hinni, hogy a mesterséges intelligencia szabályozása egy központosított, egységes keretrendszer felé halad. A valóság azonban ennél sokkal töredezettebb. Egy globális piacon működő vállalat AI red teamereként nem engedheted meg magadnak, hogy csak egyetlen jogszabályt ismerj. A modelled, amely Brüsszelben tökéletesen megfelel, könnyen lehet, hogy Kaliforniában adatvédelmi, Pekingben pedig nemzetbiztonsági aggályokat vet fel.

Kapcsolati űrlap

AI Biztonság kérdésed van? Itt elérsz minket:

Miért nem elég csak az EU-ra figyelni?

A nemzeti és regionális szabályozások közötti különbségek közvetlenül befolyásolják a red teaming feladatok hatókörét, módszertanát és a kockázatértékelés fókuszát. Míg az egyik jogrendszer a méltányosságot (fairness) helyezi előtérbe, a másik az adatvédelmet, egy harmadik pedig a nemzeti szuverenitást. Ezek nem elvont jogi fogalmak, hanem konkrét tesztelési területek.

  • Hatókör meghatározása: Egy adott országban végzett tesztelés során figyelembe kell venni a helyi törvényeket, például a biometrikus adatok gyűjtésére vagy a „deepfake” tartalmak generálására vonatkozó korlátozásokat.
  • Kockázati mátrix finomhangolása: A „kár” definíciója jogrendszerenként eltérő lehet. Egy társadalmi kreditrendszerben használt algoritmus Kínában elfogadott lehet, míg Európában a „magas kockázatú” kategória tilalmi listáján szerepelne. A red team feladata, hogy ezeket a kontextuális kockázatokat is feltárja.
  • Új támadási vektorok azonosítása: A megfelelési kötelezettségek paradox módon új sebezhetőségeket teremthetnek. Például egy, az algoritmusok átláthatóságát előíró törvény miatti túlzott információ-megosztás lehetőséget adhat a modell-lopásra vagy a célzott manipulációra.

A szabályozási mozaik: Főbb irányzatok

Bár lehetetlen minden ország jogszabályát részletesen bemutatni, a főbb globális szereplők megközelítése jól szemlélteti a különbségeket. Ez a táblázat egy gyors áttekintést nyújt, amely segít elhelyezni a különböző keretrendszereket.

Nemzeti AI szabályozási megközelítések összehasonlítása
Régió / Ország Szabályozási Megközelítés Kulcsfontosságú Elemek Hatás a Red Teamingre
Európai Unió Horizontális, kockázatalapú (AI Act) Kockázati szintek (elfogadhatatlan, magas, korlátozott, minimális), szigorú követelmények a magas kockázatú rendszerekre, átláthatósági kötelezettségek. A tesztelés fókuszában a kockázati besorolás validálása, a magas kockázatú rendszerek megfelelőségének (pl. adatkezelés, robusztusság) vizsgálata áll.
Amerikai Egyesült Államok Szektor-specifikus, piacvezérelt Önkéntes keretrendszerek (pl. NIST AI RMF), meglévő ágazati törvények (pl. egészségügy, pénzügy) kiterjesztése, fókusz az innováción. A tesztelésnek az adott iparág (pl. HIPAA az egészségügyben) specifikus követelményeire kell koncentrálnia. Nagyobb hangsúly a reputációs és pénzügyi kockázatokon.
Kína Állami kontroll, etikai és biztonsági fókusz Algoritmikus ajánlórendszerek szabályozása, generatív AI szolgáltatások felügyelete, adatbiztonság, társadalmi stabilitás védelme. A teszteknek ki kell terjedniük a cenzúra-kijátszásra, a tiltott tartalmak generálására és az állami ideológiával ellentétes kimenetekre. Az adatlokalizáció is kulcskérdés.
Egyesült Királyság „Pro-innováció”, elv-alapú, decentralizált Meglévő szabályozó hatóságok (pl. ICO, CMA) felhatalmazása AI-specifikus elvek (pl. biztonság, átláthatóság, méltányosság) érvényesítésére. A red teamnek az adott elvek megsértését kell demonstrálnia a gyakorlatban, segítve a szervezetet a szabályozói vizsgálatokra való felkészülésben.
Kanada Hibrid, kockázatalapú és emberi jogi fókusz (AIDA) Az EU-hoz hasonló kockázati szintek, de erősebb hangsúly a diszkrimináció és az emberi jogi hatások vizsgálatán. Kiemelt feladat a rejtett torzítások (bias) és a különböző demográfiai csoportokra gyakorolt aránytalanul negatív hatások feltárása.

Gyakorlati ellenőrző lista globális felmérésekhez

Mielőtt egy nemzetközi hatókörű AI rendszer tesztelésébe kezdenél, a jogi csapattal együttműködve tedd fel a következő kérdéseket. A válaszok alapvetően meghatározzák a projekt kereteit.

Kulcskérdések a jogi környezet felméréséhez

  1. Telepítési helyszín(ek): Mely országokban vagy joghatóságokban fogják a modellt élesben használni? Ez határozza meg az elsődlegesen alkalmazandó jogszabályokat.
  2. Felhasználói bázis: Mely országok állampolgárai a célfelhasználók? (Gondolj a GDPR extra-territoriális hatályára.)
  3. Adatforrások: Honnan származnak a tanító- és validációs adatok? Az adatokra vonatkozó helyi törvények (pl. adatvédelmi, lokalizációs) relevánsak.
  4. Modell funkcionalitása: A modell végez-e speciálisan szabályozott tevékenységet? Ilyen lehet például:
    • Biometrikus azonosítás vagy kategorizálás.
    • Automatizált döntéshozatal hitelbírálatnál vagy munkaerő-felvételnél.
    • Kritikus infrastruktúra (pl. energia, közlekedés) vezérlése.
    • Médiatartalmak generálása vagy manipulálása (deepfake).
  5. Szektorspecifikus szabályok: Milyen iparágban működik a rendszer (pl. egészségügy, pénzügy, közszolgáltatás)? Az ágazati szabályozás gyakran szigorúbb az általános törvényeknél.

A jogász és a red teamer szövetsége

Fontos hangsúlyozni: a red teamer feladata nem az, hogy jogi szakvéleményt adjon. A te felelősséged, hogy azonosítsd azokat a technikai viselkedéseket és sebezhetőségeket, amelyek potenciális jogi vagy megfelelőségi kockázatot jelentenek. A fenti lista és táblázat egyfajta „tájoló”, amely segít a megfelelő kérdéseket feltenni és a tesztelési erőfeszítéseket a legkockázatosabb területekre összpontosítani. A végső cél egy olyan jelentés, amely nemcsak a technikai hibákat listázza, hanem kontextusba is helyezi azokat a szervezet globális működési környezetében.